Csodálatos lehet a szex egy férfi és egy nő között. Feltéve, ha a megfelelő férfi és nő közé kerül az ember.
– Woody Allen
Mert erről is beszélni kell. Egy kedves ismerősöm kérdezte a vélemény erről a témáról, neki már elmondtam, most megteszem itt is.
Először is a szexet különválasztanám a szerelemtől, persze az az igazi, ha a kettő együtt van. Szexuális vágy létezhet mindenféle egyéb érzelem nélkül is. Van az úgy, hogy találkozunk valakivel, és rögtön úgy érezzük minden sejtünk érte kiált, minden érzékünkkel az érintésére, a csókjaira vágyunk, vágyakozás tölt el, ami egyből kielégítést akar. Ismerjük a másik érintését, mielőtt megmozdult volna, megborzongunk a nézésétől, és kikapcsol az értelmünk.
Persze ez a ritkább.
Legtöbbször a mikor eljön az ideje egyszerűen keresünk egy megfelelő partnert, és megtanulunk vágyni rá, ha másképp nem megy, a helyébe képzelünk valakit. Aztán igyekszünk hűségesek maradni. Kinek sikerül, kinek nem.
Manapság, amikor az emberek átlagéletkora hosszabb, és a világ is szabadosabb, inkább az utóbbi van többségben. Nem mindenki képes rá, hogy negyven-ötven évig vagy még tovább hű maradjon. Ha férfi a félrelépő, elintézzük egy hajtja-a-vére kijelentéssel, nők esetében ez rövidebb, kurva.
Nem szeretem ezt a kétféle mércét, ha az egyik félnek elnézünk valamit, tegyük ezt a másik esetében is. Mindenkinek más tartozik a hűtlenség kategóriába, valakinek már egy kacsintás, egy érintés is az, valaki abból sem csinál problémát, ha partnere lefekszik valakivel.
Van, aki egész életében flörtöl, mondván vakságot nem fogadtam (ugye L ?), de igazából soha nem csalná meg a társát, van aki csak azért nem lép félre, mert nem mer, de minden éjjel másról álmodik. Ki a hűségesebb? Azt hiszem, mind tudjuk a választ.
Maga a szex pedig mi is?
Elkezdődik egy ártatlan pillantással, aztán egy érintés; beszívni a másik illatát, feltöltődni Vele; átölelni, magunkhoz húzni, megcsókolni; végigsimogatni a testét a szemünkkel, a kezünkkel, az ajkainkkal; megkeresni az érzékeny pontjait; addig fokozni a vágyát, míg minden izma megfeszül, és már semmi mást nem akar csak minket; egyesülni vele egyre fokozódó ritmusban a végső, mindent elsöprő kielégülésig, és izzadtan álomba simulni a karjaiban.
Mindennapjaink része, feltölt, és egyben megnyugtat. Természetes velejárója életünknek, mégsem beszélünk róla eleget. Mintha valami szégyellni való cselekmény lenne, pedig nem az. Azon kevés dolgok egyike, amit bárki kortól, nemtől, vagyontól függetlenül élvezhet.
Csak rajtunk múlik.
Köszönöm Neked, hogy itt vagy, köszönöm Neked, hogy olvasol, köszönöm Neked, ha megosztod velem a gondolataidat!
angellilith.wordpress.com 
… mindennapjaink része… ez tetszik!
Vannak emberek, akik az élet természetes részeként (varázsaként) tudják kezelni a szexualitást, míg mások valami feladatot látnak benne, egy megoldandó dolgot (ki kell elégítenem a pasim, a csajom, az uram az asszonyt).
Na, olyankor, amikor már csak egy feladat, le kell ülni, és el kell gondolkodni, hogy így megéri-e.
Ez az “uram” kifejezés, ami nálam kicsit kiveri a biztosítékot, olyan “uram és parancsolom” hangzása van, nem?
Bár szerintem Te nem így értetted. 🙂
… de, de, pont így értettem! A kontraszt miatt, hogy mindkét végletben létezik a feladat: minden csajt/pasit fel kell próbálni (mint pozitív eredményű feladat) ill. az uramért, az asszonyi kötelesség (mint negatív értelmű feladat).
Erre mondta nemrég egy férfi ismerősöm, hogy régen mennyivel egyszerűbb volt minden, csak berángatták a nőt, aztán nem szólhatott egy szót sem. Az volt a kötelessége.
Az uram és parancsolómat csak játékként tudom elképzelni. 😉
Nem vagyok maradi, és el tudom fogadni, ha valaki sok-sok pasit/nőt kipróbál, de ez nem az én stílusom.
Hát tudod az a véleményem,hogy még a XXI.században is eléggé el vannak nyomva a nők. Ha egy nőnek megtetszik egy pasi és netalán le is fekszik vele, és a férj tudomására jut, akkor van nemulass. Fordítva persze nem ugyanez a helyzet, a nő vagy vagy eltűri élete párja félrelépéseit, vagy lelép. De ez azért mégsem olyan egyszerű. Én mindenesetre a nyitott házasság híve vagyok.
Szia!
Ezen a nyitott házasság kérdésen még nem gondolkodtam, de egy biztos két ember kapcsolata nem egy félrelépés miatt megy tönkre. Az már vagy az okozat, vagy más is van a háttérben.
Volt egy ismerős házaspár, ahol a férfi vetette fel, hogy éljenek nyitott házasságban. Addig nem is volt gond, amíg ez csak rá vonatkozott, aztán egyszer csak a nő is élt a lehetőséggel, na, akkor kezdődtek a bajok, meg a veszekedések. El is váltak. A férfi anyósa pedig a menye mellé állt, mondván a fiam ötlete volt ez az egész, magának köszönheti.
De, ha két ember ezt tudja kezelni, akkor végülis járható út. 🙂
Olvasva a L hozzá szólásait, megkérdezném tőled: Szerinted ő valóban csak a ” kitekingetős ” típus? Vagy esetleg más?
Egyébként szerintem férjnek és feleségnek együtt kell megteremteni azt az állapotot, hogy ne csak asszonyi és férji kötelességek teljesítéséről legyen szó. Az lenn az ideális ha a szerelemből induló kapcsolatban, majd a házastársi kötelékben végig fenn állna a kettő összefonódása. Vajon valóban létezik egy emberöltőn keresztül?
Szia!
Szerintem L valóban csak a szemét használja, persze biztosat én sem tudhatok.
Szeretném azt hinni, hogy létezik az általad leírt állapot, de sokat kell tenni érte.
Én is úgy gondolom, hogy nagyon sokat kell fáradozni érte, de utána édes a gyümölcse. És remélem, hogy egy életen keresztül tart.
Nagyon tetszenek az írásaid, kora reggel óta olvasom egyiket a másik után, és nem tudom abbahagyni. Csak az a baj, hogy lassan elfogy az időm. De majd máskor folytatom.
igaz párkapcsolat köre: öszinteség-bizalom-szerelem-szeretkezés
dugopartner köre: szex-szex-szex-szex
ennyi a véleményem:)))))
🙂