Gondold meg, barátom!
Láttam ma Lilithet. Csak megállt a zebránál, és az autók egyből fékeztek, aztán továbbment, és a férfiak utána fordultak. Nem volt feltűnően szép, de mint egy mágnes vonzotta a tekinteteket. És ő ezt el is várta.
És láttam ma Évát. Egyik kezében a teli kosarat cipelte, másik karján gyermekét. Az Ura mellette sétált. Egy darabig. Aztán betért a kocsmába leöblíteni az út porát. Elvégre megérdemli. Éva nem szólt, hogy segíthetne. Ő ezt nem várta el.
Lilithnek nincs ura, neki társa van. Aki vele egyenrangú.
Ha eljön az idő, a férfinak választania kell. Éva vagy Lilith?
Éva nem tesz szóvá semmit. Ha néha veszekszik, utána napokig lelkifurdalása van, elvégre hogy jön ő ehhez, a FÉRFInak még a sarkáig sem ér fel. Este meleg vacsorával, puha papuccsal várja az Urát. Fürdővizet enged, kitölti a sört és kikészíti az újságot. Minden nap, minden órában készen áll, hogy csodálja a FÉRFIT.
Lilith azt mondja, ott az étel, Nagyfiú vagy már, ki tudod szedni, a papucsodnak is tudod, hol a helye, sőt azt is tudod, hogy működik a csap. Lilith is tud veszekedni, de erre nincs szüksége, már a szeme villanásából tudod, ha tiszteletlen voltál. És ez a szem úgy villan, hogy egyből rohansz jóvátenni.
Minden nőben ott lakik Lilith, de a neveltetés és a hagyomány legtöbbször Évát csinál belőlük. Éva titokban csodálja Lilithet, szeretne olyan lenni, mint ő, de fél, hogy mit fognak szólni mások. Lilithet ez nem érdekli. Nem arról van szó, hogy szívtelen lenne, és csak kihasználná a többi embert. Nem, Ő önmagát nem hajlandó feláldozni másokért. De százszor is inkább meghal, minthogy behódoljon. Mindig lesz energiája és felkel, újjászületik, mint a főnix, akkor is, ha Te azt gondolod, olyan mélyről már nem lehet. Ha bármikor ellene fordulsz, túllép rajtad, és elfelejt. Tudja, hogy megteheti, mert Te soha nem fogod elfelejteni.
Azon a napon, mikor választasz, jól gondold meg. Ha Évát választod, mindig kéznél lesz egy TÉGED istenítő, engedelmes háziszolga. De elárulok egy titkot. Unatkozni fogsz.
Nem kell törnöd érte magad, nem kell semmi rendkívülit tenned, ő akkor is csodál. De TE vadász vagy. Nem érdekel az olyan vad, amelyik eléd sétál.
Lilithért minden nap harcolnod kell, mert ő elvárja, hogy minden nap újra meg újra meghódítsd a szívét és a lelkét. Cserébe Ő a Társad lesz. Izgalmas, okos, izgatóan vonzó társad. Olyan, akit soha nem unsz meg, még akkor sem, ha öreg lesz és ráncos. Akkor is ugyanolyan vonzó lesz számodra, ugyanolyan kihívás, és ugyanolyan rettegés, hogy elveszítheted.
Ha Évát kérdezed bármiről, ő elmondja, amit hallani akarsz, a „jó” választ, igaz szavakat csak Lilithtől kaphatsz. Ő azt mondja, amit gondol, és azt gondolja, ami többé tesz.
Ha Te mégis Éva mellett döntesz, hunyd le a szemed, és ne nézz többet nőre, mert ha véletlenül meglátod Lilithet, többé nem felejtheted. Hajtani, űzni fog hozzá valami. Ha Évával leszel, Lilithet látod, ha Évát csókolod Lilith száját érzed, vele telnek a napjaid, és elviszi az álmod.
Jól gondold meg, barátom!
sheenka said,
2009/03/28 at 12:30
Sztem a többség Évát választja, mert a többségnek a kényelem a fontos, a kihívásokat csak kis adagokban szereti. Legyen meleg vacsi és meleg p…i, oszt jólvan. Ha nagyon viszket neki, felszed néha egy Lilithet. Akkor ekkis izgalom, ekkis szenvelgés, oszt a végén megy vissza az Évikéjéhez. Aki rosszabb esetben egyszer csak bekattan, és belevágja a konyhakést. Szvsz ez a fiú-lány dolog alapvetően túl van bonyolítva
angellilith said,
2009/03/28 at 13:42
Van egy rossz hírem, kedves Sheenka, Lilithet Te nem fogod felszedni, Lilith akkor lesz a tiéd, akár csak egy éjszakára is, ha valami fontosat tudsz neki adni. Ő fog választani, de Lilith okos, és meghagyja neked a vadász látszatát.
Lilithnek csak jó, ha a világ tele van Évákkal, így Ő sokkal feltünőbb. Lilith az a nő, aki nem adja el magát, sem érzelmekért, sem pénzért, sem egyéb ajándékokért.
Amy said,
2009/03/29 at 16:14
Én is éveken keresztül Éva voltam! Csak azt néztem mikor és mit tehetek meg szerető férjemért! Vak és önzetlenűl szerelmes voltam, nem vártam viszonzást soha tetteimért! Ma már tudom csak egy házi rabszolga voltam és nem egy megbecsült feleség! Az voltam mégis egyedül maradtam, az életben néha igen vágyunk arra amik nem vagyunk vagy nem lehetünk! Szerettem a férjem és szívesen voltam az Ő Évája! Persze nem tudok olyan Nőt mondani akiért, mint Lilíthért rajonganak és küzdenek a férfiak mindeni szeretné ha oda figyelnének rá! Kinek Évaként teljes az élete kinek pedig Lilíthként de mindenkiben lakozik mind kettő a bátorságon és az önkritikán múlik mely az ami elő bújik az évek során! Gratulálok az írásaidhoz! Tudod Te!!!!!!
angellilith said,
2009/03/29 at 17:31
Köszönöm a gratulációt. Hidd el sokkal jobb Lilithnek lenni, mint Évának, de ehhez az kell, hogy fel merd vállalni önmagad. A változást néha saját magunknak a legnehezebb elfogadni.
Andi said,
2009/03/30 at 18:45
Értem, de mégsem tudom átérezni ezt a Lilith hozzáállást… Lilith hogyan szeret? Leginkább önmagát, de nem önzően, mindenkit, de nem öfeláldozóan…? Modern világ szüleménye, feminista vívmány, egyenlőség -harcos? Társ lehet a nő meleg vacsorával és gyermekkel a karján is sztem… Kevés valódi Lilith van a történelemben, de nem tudom melyik végezte boldogan élete társával!? A királyi ágyasok (Madamme Pompadur, meg a fotelos hölgy
, Marie Curie, rengeteg költőket ihlető múzsai nőalak…) Kérek egy követendő példát, egy megszemélyesítést!
angellilith said,
2009/03/30 at 19:09
Kérlek, ne értelmezd félre amit írtam. Nem mondtam, hogy Lilithnek leszakadna a keze, ha kirakná a vacsorát, de Ő ezt akkor teszi meg, ha tudja, hogy viszonzást is kap. Nem kell listát vezetni.
Lilith tud szeretni, és tud lemondani is. A történelemből most nem tudnék Neked példát mondani, de a hétköznapokban nagyon is sok Lilith van.
Shakespeare szavaival: “Mindenekelőtt légy hű önmagadhoz, s mint napra éj következik, hogy ál máshoz se lész”
Írásaim kapcsán nagyon sok férfi véleményét ismerem meg. Többek közt erről szól a mai bejegyzésem is (Szerintem a címe). Amit én látok az az, hogy arra panaszkodnak, hogy a nő csak a pénzüket nézi, hogy pénzzel szinte bármelyiket meg lehet venni, közben pedig nem érdekli őket a férfi valódi énje, és semmiképpen sem tudják társnak érezni, pedig Lilithnek lenni pont azt jelentené, egyenrangú. Igen, akár gyerekkel a karján, meleg vacsorával is lehet társ, de gondolom Te is másképp állnál a dolgokhoz, ha folyamatosan csak adnál, a másik meg nem viszonozná semmivel. Nem feltétlenül ajándékokra gondolok.
Lilithként sincs garantálva a boldog végkifejlet, de ha már valakihez hűnek kell maradnom, az elsősorban is önmagam vagyok. Tudom miről beszélek. Próbáltam már a másik oldalt is.
Gondolkodom, és ha eszembe jut valaki a történelemből megírom.
Andi said,
2009/04/03 at 11:29
Köszönöm a választ!
Gratulálok a honlapodhoz.
Névtelen said,
2009/06/07 at 07:32
És mit csinálhat egy Éva aki elindult a Lilithé válás útján, azonban amikor elhitte, hogy ez sikerülhet, rájött arra, hogy a rajongásig szeretett férjének – aki szemében szintén rajongást mutat irányába – még is kevés. Vagy csak a vadászösztön hajtja őt? Miért kell a férfiaknak mindig mások után nézelődni?
angellilith said,
2009/06/07 at 09:55
Nem tudom, hogy miért kell valakinek folyton mások után nézelődni. Ez nem okvetlenül férfi tulajdonság. A válasz pedig nem egyszerű. Lilithnek lenni azt is jelenti, hogy lépni, mikor kell, és nem ragaszkodni egy egyenlőtlen kapcsolathoz.
A rajongásig szeretés pedig legtöbbször csak félelelm attól, hogy egyedül maradsz. Ha elhiszed, hogy milyen nagyszerű ember vagy, mások is elhiszik rólad, de azt gondolom Te még erősen függesz a párod értékítéletétől.
Névtelen said,
2009/07/24 at 11:14
Kissé sarkítottnak érzem a művet, viszont ettől jó kontrasztos lett. És bár én néhány területen máshogy/máshol húznám meg a határvonalat, nagyon érzékletesen vázoltad a különbségeket.
Úgy gondolom, hogy az írásod túlmutat a férfi-nő kapcsolaton és nyugodtan alkalmazható nem csak nőkre, hanem férfiakra is és nemcsak párkapcsolatokra, hanem az élet bármely területére, ahol emberekkel érintkezünk.
Szép napot,
Attila
alias asdf jklé
angellilith said,
2009/07/24 at 11:39
Drága Attila!
Ha kevésbé kontrasztos képet rajzolok, akkor a legtöbb olvasóm holnapra, tán, el is felejtené a történetet. Így viszont egy pár napig a zebráknál keresni fogja Lilithet. Remélem, Te is.
Névtelen said,
2009/07/24 at 12:04
Kedves Angie,
Ezért írtam, hogy JÓ kontrasztos lett
Ami engem illet, én mindigis Lilithet kerestem társamnak.
A.
angellilith said,
2009/07/24 at 12:09
Aki Lilithet keresi, annak az a “büntetése”, hogy meg is találja. Te is meg fogod. Sokkal izgalmasabb, mint Évike, bár problémásabb is, mindig érdekesnek kell lenned.
Olvasd el ezt is!
Névtelen said,
2009/07/24 at 13:08
Remélem, hogy már megtaláltam.
Elolvastam a másik írásod. Nekem valahogy sosem volt gondom azzal, hogy az emberek átlagosak. Akikkel kapcsolatba kerülök azok általában nem azok. Vagy csak mindenkiben megtalálom és igyekszem fejleszteni a különlegeset, nem tudom. Persze egy ponton túl erre már nincs lehetőség, ha az illetőben nincs meg az a bizonyos valami, vagy túl mélyen eltemetődött vagy csak én nem vagyok képes rá.
angellilith said,
2009/07/24 at 13:21
Ha megtaláltad, annál jobb. Gratulálok Hozzá, Neki meg Hozzád!
Nekem sem szokott bajom lenni az emberekkel, körülöttem érdekes emberek vannak, vagy csak mindig jó felé járok.